A munkahely az egészségfejlesztés egyik kiemelt fontosságú színtere. Az egészségügyi problémák munkaképtelenséghez, teljesítmény csökkenéshez vezethetnek, ami a magas egészségügyi költségekben is megjelenik, tehát az egészségtelen munkakörülmények magas költségekkel járnak. A munkahelyi stressz megelőzése egészségügyi, etikai és gazdasági érdek is (Kopp, 2008). A felnőttek egyik legfontosabb krónikus stresszforrása a munkahely.
A munkahelyi stressz komolyan befolyásolja a teljesítményt, valamint a közvetlen és közvetett költségek révén csökkenti a termelékenységet és versenyképességet.
A munkahelyi egészségfejlesztés lényege a munkaadók, a munkavállalók és a társadalom közös erőfeszítése a munkahelyi egészség és jól-lét javítása. Ezen cél eléréséhez szükség van a munkaszervezet és munkakörnyezet javítására, az aktív dolgozói részvétel támogatására, valamint az egyéni kompetenciák erősítésére.
A munkahelyi egészségfejlesztés túlmutat a hagyományos, megszokott vállalati kompetenciákon. A munkavállalók egészségéért érzett vállalati felelősség új dimenzióinak a megjelenése figyelhető meg a munkahelyi egészségfejlesztési tevékenység végzése közben. A munkavállaló egészsége a munkáltató érdeke is. Az egészségmegőrzés és fejlesztés egy komplex folyamat, aminek sikeres kivitelezéséhez az egyéni és a szervezeti elköteleződés is szükséges. Számos olyan egészségfejlesztési feladat van, amit az adott szervezet képes saját hatáskörén belül megoldani Emellett azonban szükség van olyan szolgáltatókra, akik képesek támogatni a vállalatokat az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés folyamatának sikeres kivitelezésében. Az egészség mellett azonban van még számos olyan híd, amely a vállalat teljesítménye és munkavállalói elvárásai közötti összeköttetést megvalósítja. Ha ezek a hidak (kommunikáció, tervezés, tevékenység, együttműködés stb.) egyre inkább használatba kerülnek, beépülnek a vállalati stratégiába és konkrét projektekben öltenek testet, akkor valós értékké válhatnak.