Aki látja a feladatot és örömét leli annak megoldásában

Részletek

Utolsó frissítés: 2012. január 12. csütörtök, 12:21

Írta: Vörös Éva

• 
• 

Aki látja a feladatot és örömét leli annak megoldásában

Az országban tízen kapták meg a Pro Sanitate díjat, Óbudán Ön egyedül. Mivel érdemelte ki ezt az elismerést?

Nem tudnám ezt megmondani. Sok területen dolgozom, egyrészt a rendelőben és sportorvosi területen, valamint a prevenció területén, továbbá magánklinikákon, utóbbi időben a holisztikus egészségügyben. Valószínűleg ezeknek a munkáimnak a során találkozhattam olyan emberekkel, akiknek felkeltettem a figyelmét, és így kerülhettem a kitüntettek közé. Voltak a kitüntetettek között professzorok, tanárok, de voltak műtősök is.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a beszédében elmondta, hogy kétféle ember létezik. Az egyik látja a feladatot és örömét leli annak a megoldásában, a másik az üzlet felé orientálódik, a feladat ár-érték arányában gondolkodik, és a szolgáltatást próbálja eladni. A miniszter úr az elsőt preferálta, és én is ebbe a csoportba tartozónak vallom magamat. Engem is a probléma megoldása, a segítségnyújtás érdekelt igazán. Dr. Batthyány-Strattmann László annak idején, mint főnemesi származású sebész és szemész ingyen gyógyította a szegényeket, és vagyonának jelentős részéből adományokat és távoktatásokat tudott támogatni. Valószínű, hogy ez az a mentalitás, ahol elsődlegesen az értékteremtés az elv, és nem ennek az üzletté tétele.

Főorvos úr pályafutása során hogyan változott az orvostudomány, ezt hogyan észlelte a napi munkájában? 

1966-ban vettek fel a Budapesti Semmelweis Egyetem Általános orvosi karára. A csaknem ötven esztendő az orvosi tudásban, technológiákban alapvető változásokat hozott. Így a minimális invazivitás szemléletét.

Ha a hatvanas években egy beteg nagyobb vesekővel jelentkezett az orvosnál, azt panaszok esetén lehetőség szerint azonnal megoperálták. Ma, ha lehet ESWL készülékkel / ultrahangos lökéshullám segítségével dolgozó kőtörés/ PCNL-lel / bőrön és veseállományon keresztül bevezetett kőzúzó és kőfogó  készülék/ 85-95 %-ban meg tudjuk gyógyítani nyílt műtét nélkül.

A korábban végzett prosztata műtétek száma is a hatékony gyógyszeres kezelés alternatívája miatt jelentősen lecsökkent, vagy a korábban nagyon magas halálozási arányú hererákot időben végzett kezelés esetén gyógyíthatóvá tettük. A jó dolgok mellett azonban problémák is vannak. A hihetetlen mértékben megnövekedett adminisztráció, az orvosok egzisztenciális okból jelentős létszám csökkenése az orvos-beteg időt vészesen lerövidíti. A sürgető idő nem ad lehetőséget az elégséges  gyógyító beszélgetésre. Kevés a napi huszonnégy óra.

A magyar olimpiai kézilabdacsapatnak is a sportorvosa. Hogy marad erre is energiája?

A Magyar Kézilabda Szövetség Orvosi Bizottságának tagja vagyok. Dolgozom az olimpiai női-férfi kézilabdacsapattal és a BSE röplabdacsapatának a sportorvosa is vagyok. Ezenkívül a Fradi férfi kézilabdacsapatának is tevékenykedem. Korábban a judo-válogatott keretorvosa is voltam. Ezek még hobbiból is beleférnek az időmbe, miután ezt a munkát nagy-nagy örömmel végzem. „A változatosság gyönyörködtet.” Ahhoz pedig, hogy mindezt bírjam, a velem dolgozókra is szükségem van. Feleségemtől, aki gyógytornász, nagyon sok szakmai segítséget kapok, és a barátaimtól is. Sajnálom, hogy kevés időm marad a sportolásra. Korábban úsztam, labdarúgást űztem.

Mi inspirálta Önt arra, hogy éppen urológus legyen?

Szerintem ez véletlenül történt. Eredetileg nőgyógyásznak készültem a Szent János kórházba, de abban az időben a Szovjetunióban végzett kollégák prioritást kaptak a Magyarországon végzettekkel szemben, így induláskor nem volt helyem. Az urológián volt egy üres hely, amelyet megpályáztam, bár nem volt rá késztetésem. Azután rájöttem, hogy ez egy nagyon izgalmas, felelősségteljes terület, és oly annyira megfogott, hogy a családunkban négy fiatal orvos van közöttük a fiam is.

Milyen szakmai sikereket ért el eddig?

Ha arra gondol, hogy milyen fokozatokat értem el, azt tudom mondani, hogy a munkám nem a karrierépítésről szólt. Ahelyett, hogy a szakmámban tudományos fokozatokat érjek el, inkább megosztottam a munkámat az urológia és a sportorvosi tevékenység között.

A változások korát éljük, melyek nem kerülik el az egészségügyet sem. A folyamatban lévő átalakítások végeredményét ma még nem lehet pontosan látni, de az biztos, hogy a több mint fél évszázada működő rendelőintézetüknek továbbra is gyógyítania kell. Főorvos úr hogyan éli ezt meg?

Rendkívül lelkesen segítem ezt a munkát. Támogatom a fiatalokat, akik majd végig tudják vinni ezeket a feladatokat. Azt vallom, hogy időben kell visszalépni a második sorba, mert a fiatalok fogják véghez vinni az új technikák bevezetését, az új gépek alkalmazását. Én ezt a változást könnyebben tudom generálni. Képes vagyok a kihívásokat megfogalmazni, talán jobban, mint azok, akiknek ezt meg is kell valósítani.

A rendszeres sport jót tesz az egészségnek, melyik a kedvenc sportága?

Úgy gondolom, hogy a rendszeres mozgás egy picit hiányzik nálunk. Tehát kiemeltebben kellene magunkévá tenni a Varga Péter Pál-féle felfogást, iskolát, amely a gerinc mozgását és a gerincstabilizáló izomzat erejét és egészségét biztosítja. Vagyis a gerinctartó izomzat fejlesztését preferálom. A mai fiatalok a számítógép előtt ülnek, egészségtelen életmódot folytatnak. Már az óvodákban el kellene kezdeni a gerinctámasztó hátizmok fejlesztésére szolgáló testedzést. Én az úszást kötelezővé tenném. A mindennapi élet nagyon fontos része az olyan sportok űzése (futás, ugrás), melyek fejlesztik a gyorsaságot, a rugalmasságot és a mozgáskoordinációt.

• < Előző
• Következő >