A jó alvás fél egészség!

Részletek
Utolsó frissítés: 2012. március 26. hétfő, 11:07
  • Nyomtatás

Dr. KövesA jó alvás fél egészség!

 

Életünk közel egyharmadát alvással töltjük. Valamennyien megtapasztaltuk, hogy az alvás után kipihentek vagyunk, szervezetünk egésze regenerálódik. Stresszes életvitelünk káros hatásait leginkább alvással enyhíthetjük. Az alváskutatók ma már sokat tudnak az alvásról és arról, hogy miként tudjuk önmagunk számára biztosítani ezt a nélkülözhetetlen relaxációt, felfrissülést, mely az egészséges élethez elengedhetetlen.

Dr. Köves Péter (az orvostudományok kandidátusa), alváskutatóval beszélgettünk az alvászavarokról, a kevesek által ismert veszélyes betegségről: az alvási apnoéról,  az alvási zavarok mögött meghúzódó egyéb betegségekről, valamint a lehetséges gyógymódokról.

 

Az alvásproblémák mindig valamilyen betegséget jeleznek, vagy vannak alvásbetegségek is?

Egymást követő alvásaink összetétele is változik, bizonyos fiziológiás határok között. Alvásunkkal kapcsolatos panaszaink lehetnek esetlegesek, átmenetiek is. Ilyen esetek nem jelentenek kóros állapotot.

Amennyiben nehéz elalvás, gyakori ébredés, zavaró félelmes álmok, intenzív horkolás, végtagmozgás, beszéd, motoros nyugtalansággal kísért felriadás, légszomj, heves izzadás, vagy visszatérő mozgásképtelenség élménye, napközbeni aluszékonyság jelenik meg tartósan és visszatérően, akkor már kóros állapotot kell keresni, lehetőleg erre szakosodott alvásrendeléseken.

 

Milyen agyközpontok maradnak éberek alvás közben? Érzékszerveink is kikapcsolódnak?

Az ébrenlét és az alvás életünk két alapállapota. Ébrenlétben agyunk intenzív kapcsolatban van a környező világgal, és összes érzékszervünk is csúcsra járatott.

NREM alvásban ez a kapcsolat megmarad, intenzitása azonban korlátozott. Az érzékszervek közül a hallás, bizonyos mértékig a szaglás és a szervezetünk belsejéből eredő ingerek, valamint a veszélyt jelző ingerek iránti fogékonyság maradnak fenn.  REM alvásban zárul be agyunk legjobban.

 

Az alvás közbeni légzéskimaradás lehet életveszélyes is?

Az alvási apnoe szindróma az egyik legismertebb és legtöbb veszélyt magában hordó alvás közben kialakuló légzészavar. Feltűnő jelei a hangos, a légzés ritmusát nem követő szabálytalan horkolás és a 10 másodpercnél hosszabb légvételi szünetek, melyek minden alkalommal ébredéssel járó stressz-válaszokat provokálnak. Kóros, ha gyakoriságuk alvásóránként 5-nél több, de 30-nál nagyobb számuk már súlyos veszélyt jelent. Hosszabb idő múltán a szív- és érrendszeri betegségek és katasztrófák kockázata is rohamosan növekszik. Szív- és érbetegek az apnoe enyhébb szintjein is veszélyben vannak.

Hogyan lehet felismerni és gyógyítani az alvásbetegségeket?

 

Legkorábban a jellemző klinikai tünetek alapján merülhet fel a gyanú. E téren a hozzátartozók és a háziorvos feladata nagy. A napközbeni aluszékonyság, vagy feledékenység mögött álló alvási apnoe, vagy alvásfüggő mozgászavar gyanúja a – beteg által nem észlelt – alvás közbeni kóros megnyilvánulások alapján alapozható meg. A további felismerés útja az alvásambulanciákon és alváslaboratóriumokon keresztül vezet. Az eredményes kezelés skálája igen széles. Gyógyszerek, légzéskönnyítő segédeszközök, néha műtétek, életmód- és magatartás-terápiák egyaránt beleférnek. Egy alapszabály azonban mindegyik esetben van: A beteg közre- és együttműködése nélkül tartós eredmény nem várható.

Álmodás közben miért mozog gyorsan a szemünk? (REM)

A gyors szemmozgással jellemzett alvást, melyre még az izomtónus elvesztése és az ébrenlétre hasonlító agyi elektromos tevékenység is jellemző, sokáig az álmok egyetlen forrásának tekintették. Azt is képzelték, hogy a szemmozgás egy „álom-mozi” nézésének megnyilvánulása. Ma már tudjuk, hogy álmok más alvásfázisban is vannak, a gyors szemmozgás pedig egyre inkább egyfajta kül- vagy belvilági behatásra kiváltódott stádiumfüggő reakcióként alakul ki.

A modern kornak vannak betegségei, mint a stressz az anyagcserezavarok, az elhízás, ezek mennyire befolyásolják az alvás folyamatát?

Mindhárom komoly alvásminőség-változással, sőt alvásbetegség kialakulásával járhat. A tartós stressz a krónikus alváselégtelenség és a napközbeni kóros kimerültség egyik fő kiváltója; az anyagcserezavarok közül a pajzsmirigy és a mellékvese működési zavarai, valamint a cukorbetegség emelkednek ki e téren.

Az elhízás két úton is vezethet veszélyes alvászavarhoz. Egyrészt növeli az alvási apnoe kialakulásának lehetőségét, másrészt fokozva az alvás alatt gyengébben működő légző izmok terhelését, akadályozza a légzést.

Önnek mi a véleménye az agykontrollról?

A testi és mentális egészség megtartására eredményes ez a módszer. Inszomniák nem gyógyszeres kezelésében használjuk az úgynevezett agyi alfa hullámra történő bio-visszacsatolás módszerét, ami néhány esetben eredményes, de tudományos bizonyítékaink még nincsenek e téren.

 

Vörös Éva